09
Jun
Mi a vadgazdálkodás?
A vadgazdálkodás vadon élő állatfajok és ezek élőhelyeinek kezelésére, befolyásolására irányuló tevékenységek összessége és egyszersmind annak rendszere. Céljai:
- Védelem
- Hasznosítás
- Védekezés vagy szabályozás
A határ nem ér véget a kerítésnél
Amit a tulajdonos véghezvisz a saját területén, az szinte bizonyosan hatással lesz a szomszédságában elterülő földekre. Például ha valahol betiltják a vadászatot, az túlnépesedéssel járhat és ez érezteti majd hatásait a teljes populációban, más övezetekben is. Hasonlóképpen, a téli élőhely hiánya vándorló állatok számára befolyásolja a populáció méretét és ez a hatás nyáron is érezhető lesz.
Ahhoz, hogy elmondhassuk magunkról, hogy hatékony vadgazdálkodást végzünk, nem kizárólag saját területeinkre kell figyelnünk, hanem globálisan kell gondolkoznunk. Csak nagyon kevés olyan szituáció adódik, amikor a földtulajdonos elmondhatja magáról, hogy nála a vadon élő fajok számára a megfelelő élőhelyek egész évben rendelkezésre állnak.
Emiatt figyelembe kell venni, hogy az általunk birtokolt földeken milyen típusú élőhelyek fordulnak elő és melyek azok, amelyek nem találhatóak meg rajta. Ez alapján tudunk stratégiát alkotni. Mivel az állatok vándorolnak, vadászat tervezésekor ezt figyelembe kell venni és így kell megtervezni a célokat a szomszédos területek gazdálkodóival együttműködve.
A legjobb eredményeket csak közös tervezéssel tudjuk elérni.
Érthető, hogy a telektulajdonosok függetlenül szeretnek tervezni a területükkel kapcsolatban, azonban a szomszédokkal történő egyeztetések és a közös tervezés megelőzheti azt, hogy egymás hatékonyságát rontsák döntéseikkel. Ez alapján kijelenthető, hogy kiemelten fontos figyelembe venni minden döntésünk előtt szomszédaink érdekeit, területeik adottságait.
Egy nagyobb méretű szarvas vagy őz csorda legeltetése ősszel nem feltétlenül okoz gondot. Tavasszal azonban problémás lehet, ha állataink lelegelik a szomszéd legelőjét, mellyel más tervei lettek volna. Jó szomszédnak lenni egyet tesz azzal, hogy közös tervezéssel meghatározzák a legeltetési, vadászati stratégiákat, mely segít, hogy mindkét fél jól járjon, ne érjen senkit elkerülhető kár.
Terhelhetőség
A legtöbb vadgazdálkodással kapcsolatos döntés céljai:
- A populáció ideális méretének meghatározása, a terület teherbírásának függvényében
- Az élőhely olyan áttervezése mely a teherbírást növeli
A következő tényezőket szokás figyelembe venni teherbírás számításakor:
- Az évszakok függvényében változik a teherbírás. Nyáron a területek általában nagyobb élővilágot képesek kiszolgálni, mint téli időszakban.
- Számolni kell az extrém időjárási viszonyokkal. Egy élőhely teherbírása egy enyhe télen magasabb, mint egy zord, hideg tél esetén.
- A teherbírás túllépése áttételes problémákat okozhat: ha túl sok állat van jelen egységnyi területen, akkor az hosszú távon a környék teherbírásának csökkenéséhez vezet.
- Egy faj populációja befolyásolhatja másik faj populációját.
- A teherbírás nem állandó, folyamatosan változik, főleg az időjárási viszonyok függvényében (szárazság, nagy hó, stb).
Élőhely management
Az élőhely fenntartása és fejlesztése a terület tulajdonosának legfontosabb feladata. Sokan gondolják azt, hogy a földek lezárása a legjobb a vadgazdálkodásnak, ez azonban sokszor téves döntésekhez vezethet.
Populáció dinamika
A legtöbb vadpopuláció természetes ingadozáson megy keresztül, melyet népességi ciklusnak nevezünk. Ezek az ingadozások lehetnek rövid és hosszú lefolyásúak, mérsékeltek vagy extrémek.
Sok faj a “növekedés az összeomlásig” ciklust követi, azaz a populáció folyamatosan növekszik, amíg valami külső tényező összeomlást nem okoz (pl élelemhiány). Az összeomlás hatására a túlélő állatok életkörülményei javulnak, mely újabb növekedési ciklust tesz lehetővé.
Ilyen helyzetek elkerülése érdekében fontos a populáció kezelése, keretek közé szorítása. Vadászattal a populációt olyan szinten tartják például, hogy a túlnépesedés ne következhessen be és ezáltal az összeomlás ciklus elkerülhető.
A fertőző betegségek elterjedése is általában túlnépesedett populációknál vagy ragadozók alacsony számánál jellemző. A fentebb említett technikákkal tehát bizonyos járványok felbukkanásának esélye is drasztikusan csökkenthető.
Ökológiai vadgazdálkodás
A hagyományos vadgazdálkodás mellett elterjedőben van az ökológiai vadgazdálkodás. Elsődleges célja a fajgazdagság és biodiverzitás további növelése.
A természeteshez minél közelebbi vadállomány és az természetes ökoszisztéma egyensúlyának megteremtése érdekében a következőket határozták meg:
- A vadgazdálkodás elsődleges célja az természetes ökoszisztéma működőképességének támogatása.
- Nem a mennyiségi, hanem a minőségi vadállomány fenntartása a cél.
- Vadhatás figyelés kialakítása a vadállomány környezetre gyakorolt hatásának monitorozása érdekében.
- A vadon élő állatok számára természetes táplálékot biztosító, fajgazdag, megújulni képes élőhelyek kialakítása a mesterséges takarmányozás helyett.
- Vadkerítések nélküli erdő- és vadgazdálkodás.
- A ragadozók szerepének elismerése az természetes ökoszisztémában betöltött szelekciós szerepük alapján.
Kiemelendő a mesterséges beavatkozások elkerülése.
Összegzés
A fenti gondolatok a vadgazdálkodás legalapvetőbb területeit, gondolatait foglalják össze. Ezen a szakterületen a gyakorlati tapasztalat az, melyre szükség van és ebben a Beaverfiled Kft segítséget tud nyújtani, több éves vadgazdálkodási tapasztalatának köszönhetően. Kérdéseivel bátran forduljon hozzánk, azokat a kapcsolat menüpont alatt teheti fel nekünk. Csongrád megye teljes területén és a környező megyékben vállalunk szaktanácsadást, konzultációt, felmérést és elemzés készítést.
Beaverfield Kft
Hódmezővásárhely